Létrejött Erdélyben az erdélyi magyarság nemhivatalos hírirodája, az Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania - HPT). Miként a beköszöntőben fogalmaznak: "A híriroda nem tart fenn együttműködést, kapcsolatot semmilyen bel-, vagy külföldi ellenzéki csoporttal, sem földalatti sajtótermékkel, illetve kiadóval. Külföldi kapcsolatai is csak arra szorítkoznak, hogy értesüléseit - a nemzetközi szokásoknak megfelelően - más informális csatornáknak továbbítsa. Célja egyedül az, hogy a ma Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal tudósítson mindenkit, aki illetékes, s akit az erdélyi magyarság sorsával való rokonszenv illetékessé tesz.
1984. szeptember 15.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentése szerint Bákóban őrizetbe vették és durván bántalmazták, majd kitoloncolták a megyéből Gazda József kovásznai középiskolai tanárt, néprajzkutatót.
1985. március 30.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség - a Bákó megyei csángó-magyar faluból, Lészpedről származó információkra hivatkozva - jelenti, hogy a környék néhány helyiségében a helyi rendőri szervek teljes utazási-közlekedési tilalmat rendeltek el. A román hatóságok évek óta arra törekszenek, hogy a csángó-magyar vidéket elszigeteljék a külvilágtól.
1987. november 15.
Vasárnap, a helyhatósági (néptanácsi) választások napján Brassóban több ezren tüntettek a Ceauşescu-rezsim ellen. A tömeg megrohamozza a helyi pártszékházat és a megyei tanácsházat, melyeket aztán feldúl, az ott található pártfunkcionáriusokat pedig megverik. A tüntetők a város főterén összetapossák, majd széttépik a gyűlölt államfő portréit, az épületekre rendszerellenes jelszavakat festenek és betörik a város sétáló utcáján az üzletek kirakatait. A helyszínre mintegy két órás késéssel megérkező pár száz rendőrtől a parancsnokság előzőleg elvette a lőfegyvereket, nehogy azok a tüntetők kezébe kerüljenek. A tüntetés felszámolása vízágyukkal és könnyfakasztó gránátokkal történt, és a mellékutcákba szorított tömeget, alig félóra alatt sikerült feloszlatni. Egyes vélemények szerint - jelenti az Erdélyi Magyar Hírügynökség - a letartóztatottak száma 90, más vélemények szerint e szám elérheti a 2.000-et. (Megbízható bukaresti források szerint valószínűleg 400-an lehetnek, akiket hétfőn és a rákövetkező négy napon letartóztattak és Bukarestbe szállítottak, ahol azonnal brutálisan összeverték őket.) A bukaresti nagykövetség információi szerint összesen 87 személyt ítélnek el.
1988. július 28.
A bukaresti külügyminisztérium közli, hogy 48 órán belül ki kell üríteni és át kell adni a Magyar Kultúra Házát (amelynek megnyitását tíz éve halogatja - illetve nem engedélyezi - a román fél). A követelést Budapesten visszautasítják.
1988. július 28.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint a tanügy minisztérium Maros megyéből 1.451, Kolozs megyéből 1.730, Hargita megyéből pedig mintegy 1.400 magyar diákot kíván zömében Kárpátokon túli és 100 százalékban román középiskolákba kényszeríteni. A többi megyét illetően hasonló a helyzet. Azok a magyar diákok, akik nem jutottak be a szakiskolák XI. osztályába, csak román és zömében Kárpátokon túli iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben ezt valaki nem vállalja, nem tanulhat tovább (azaz nem tanulhat estin, és nem jelentkezhet újra a következő évben), tehát nem tudja megszerezni a középiskolai végzettséget. A középiskola elvégzése után helyben, azaz román nyelvterületen működő vállalatoknál öt éves szerződéskötésre kötelezik. Ez azt jelenti, hogy a diákok 16-23 éves koruk között szüleiktől távol kényszerülnek élni,
1988. szeptember 12.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint 150 csíkszeredai diák megtagadta a Zsil völgyi bányákba való kényszerkihelyezést. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megyében is el tudnának helyezkedni, ha nem hoznának ezen munkahelyekre Kárpátokon túli román fiatalokat. (Romániában az egyetemet végzettek három évet, a középiskolát végzettek - az 1988-ban elkezdett gyakorlat szerint - öt évig kötelesek az állam által kijelölt munkahelyen dolgozni. Ha ezt nem vállalják, akkor nem kaphatnak állást.) A Csíkszeredában kirobbant tiltakozás kivizsgálására bizottság alakult, melyben részt vesz a megyei pártbizottság, a petrozsényi bánya képviselője, valamint a megyei tanfelügyelő. Annyi máris kiszivárgott a bizottság munkájából, hogy ha másképp nem megy, akkor behívják a fiúkat katonának, és szintén a Zsil völgyi bányákba irányítják őket.
1988. november 19.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség híradása szerint újabb erdélyi magyar szamizdat látott napvilágot: a Kiáltó Szó - Kisebbségi Szemle. (Összesen két száma jelent meg 1989 végéig. Erdélyben állították össze, de Magyarországon nyomták, onan csempészték vissza.)
